A Levente régi magyar személynév. Általában a lesz ige származékának tartják, eszerint jelentése: levő, létező, levőcske, kis lény. Más, újabb vélemény szerint eredeti formája Lovanta lehetett, ami egy vadászat jelentésű szláv szó névképzővel megtoldott alakja, s így jelentése vadász lenne. Egy biztos, hogy a levente közszónak nincs köze a névhez, mert az jóval későbbi keletkezésű.
A Gyula régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török jula (fáklya) szóból származik. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel.
A Hektor férfinév görög eredetű mitológiai név, a jelentése bizonytalan, talán erősen tartó. A mitológia szerint Priamosz trójai király fia, a legnagyobb trójai hős, akit csak Achilleus tudott legyőzni.
A Laura női név, a Laurentius (magyarul: Lőrinc) férfinév női párjának, a Laurenciá-nak a rövidülése. A Laurentinus jelentése ugyan: a középitáliai Laurentum városából való, a Laura rövidülést később mégis a latin laurus (babérfa, babérkoszorú) szóhoz kapcsolták.
A Szironka női név a régi magyar Sziron személynévből származik, aminek a jelentése és eredete bizonytalan. Lehet, hogy az ótörök szirony szóval függ össze, amiből a szirom szó is származik és a jelentése: díszítésre használt bőrszalag.