Az Ágnes görög eredetű női név, a hagnósz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus (bárány) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés. Az ógörög nyelvben több név is származik a hagnosz szóból, és ezek egyik becézett alakja volt a Hagnész. Más források szerint a melléknév nőnemű alakjából, a hagnéből származik. A latinba H nélkül került át, Agnes alakban írták, amit a középkorban Magyarországon Ágnesnek ejtettek.
Az Ellák férfinév Attila hun uralkodó fiának, Ileknek a nevéből származik. A név eredete bizonytalan, talán a germán Eicke, Eilke névből származik, és ekkor a jelentése tölgy. Ennél valószínűbb azonban, hogy török eredetű, és azonos tőről fakad a Jelek és Üllő nevekkel. Jelentése ebben az esetben uralkodó, kormányzó, király.
Az Izabella női név vagy az Elisabeth (Erzsébet) spanyol alakváltozataként terjedt el Európa-szerte, vagy a babiloni-héber eredetű bibliai Izebel, Jesabel névnek a módosulása, aminek jelentése: Bál isten fölemelt; van úr.
A Kalipszó görög mitológiai eredetű női név, Kalüpszó nimfa nevéből származik. A görög mitológiában Kalüpszó Atlasz leánya, tengeri nimfaként élt szolgálóival Ógügié szigetén. Jelentése: elrejtő.
A Kalliopé görög mitológiai eredetű női név, a kilenc múzsa egyikének a neve, az ókori görög mitológiában az elbeszélő költészet múzsája volt. Jelentése: szép szavú.