Az Egon férfinév germán eredetű német név, az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Jelentése: kard(hegy) + erős, merész.
Az Egyed férfinév a görögből latinosított Aegidius (Egidius) név Egid rövidülésének a régi magyar olvasata. Jelentése: pajzsvivő. Más feltevés szerint a régi magyar Egyed név egy számnév vagy a szent jelentésű egy szó (ami ma az egyház szóban él) -d kicsinyítőképzős származéka. Jelentése ez esetben: egyetlenke, elsőszülött, szentecske.
A Farkas férfinév régi magyar, az ősi pogány időkből származó férfinév, azon ritka eredeti magyar nevek egyike, melyeket nem szorítottak ki a használatból a keresztény nevek. A Farkas nevet ha ritkán is, a középkor óta folyamatosan viselték.
A Gedeon héber eredetű bibliai férfinév, jelentése megfejtetlen, egyesek szerint esetleg kétélű kard, kardforgató vagy sebzett kezű vagy romboló, pusztító.
Az Izabella női név vagy az Elisabeth (Erzsébet) spanyol alakváltozataként terjedt el Európa-szerte, vagy a babiloni-héber eredetű bibliai Izebel, Jesabel névnek a módosulása, aminek jelentése: Bál isten fölemelt; van úr.
A Józsa női név eredetileg a János és a József férfinevek beceneve volt. A nyelvújítás korában használták először női névként a Jozefa és a Jozefina magyarítására.
A Kende férfinév a régi magyar Kündü személynévből származik. A kündü szó kezdetben ótörök méltóságnevet jelölt, majd Levédiában és Etelközben az ősmagyar törzsszövetség vezetőjének, a főfejedelemnek a rangját jelölte.