Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷im Név vége: ▷rt Magánhangzók: ▷i-eEredete: Az Imbert germán eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, lehet, hogy nagy, hatalmas + fényes, híres. Esetleg az Isenbard névből is származhat, jelentése ez esetben vas + bárd.
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷im Név vége: ▷da Magánhangzók: ▷i-e-aEredete: Az Imelda germán eredetű női név, de pontos származtatása és jelentése vitatott, talán az Irmgard, Irmhild német nevek rövidülése, vagy az Irma és Hilda vegyülése. Jelentése vélhetően: nagy harcos, mindent neghódító.
Betűk száma: ▷8 Szótagszám: ▷4 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷im Név vége: ▷el Magánhangzók: ▷i-á-u-eEredete: Az Immánuel férfinév az Emánuelnek a héber eredetihez közelebb álló alakja. Jelentése: velünk az Isten.
Betűk száma: ▷8 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷im Név vége: ▷en Magánhangzók: ▷i-o-eEredete: Az Imodzsen férfinév az Imogén névnek az angol kiejtéshez közelebb álló változata.
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷im Név vége: ▷én Magánhangzók: ▷i-o-éEredete: Az Imogén angol eredetű női név, Shakespeare alkotta Cymbeline című drámája egy szereplőjének neveként. Valószínűleg egy Innogen nevű legendás alak nevét akarta használni, akinek neve a kelta, lány jelentésű inghean szóból ered, de a nevet rosszul nyomtatták ki és így terjedt el.
Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷im Név vége: ▷la Magánhangzók: ▷i-o-aEredete: Az Imola női név, újabb keletű névalkotás, a növénynemzetség nevéből. A régi magyar imola szó jelentése: mocsár, hínár. Női névként először Jókai Mór használta a Bálványosi vár című regényében.
Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷im Név vége: ▷re Magánhangzók: ▷i-eEredete: A Imre germán eredetű férfinév, az Amalrich, Emmerich névből származik. Az összetett név első eleme az Amal, gót királyi családra utal, és vélhetően az ősi germán "szorgalmas munkás" jelentésű szóból ered. A név második elemének jelentése "hatalmas uralkodó". A latin Emericus, Emmeric korábbi magyar alakváltozatai: Emrik, Emrih, Imreh. A 12. század végétől vannak adatok az Emericus, Emmeric írásbeli előfordulására. Más vélemények szerint I. István Henrik fiának neve alakult át Heinrichus > Henricus > Emericus formában. Jelentése: szorgalmas + hatalmas, uralkodó.