Az Ajnácska női név, az egykori Gömör vármegyei Ajnácskő vár nevéből származó újabb keletű névalkotás a várról szóló rege alapján. A név előtagja ótörök eredetű lehet, jelentése: kacér nő.
A Bojta férfinév a török baj szóból származó régi magyar személynév. A név eredeti formája Baj, Boj volt, a Bojta ennek a kicsinyítőképzős változata. Jelentése: gazdag, bő.
A Bonifác férfinév a latin homo boni fati, azaz a jó sors embere szókapcsolatból származó, Bonifatius latin név rövidülésből származik. A név latin formáját később Bonifacius formában írták és ennek következtében a jelentését jótevőnek magyarázták.
A Csaba vitatott eredetű régi magyar személynév. Legvalószínűbb a török származtatása, ebben az esteben a jelentése: pásztor, kóborló, újabban az ajándék jelentése is felmerült. A név felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, Csaba királyfi alakjában, akit Attila fiaként tart számon a hagyomány. A nevet a 19. században fedezték fel újra, Vörösmarty Mihály és Arany János művei nyomán lett népszerű. Egyes kutatók – és az általános iskolai tankönyvek – szerint a csaba szó megegyezik a hun eredetű csobán méltóságnévvel.
Az Egon férfinév germán eredetű német név, az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Jelentése: kard(hegy) + erős, merész.
A Hunor férfinév a középkori eredetmondából, a csodaszarvast üldöző Hunor és Magor történetéből származó név, a hun (latinul hunnus) népnév -r kicsinyítőképzős származéka.
A Simon a Simeon név görög Szimón alakváltozatából ered. Ezt a héber nevet a görögök Szimón alakban vették át, mivel a görögben volt egy (pisze jelentésű) szimón közszó. A Simeon jelentése: meghallgattatás.
