Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷de Név vége: ▷me Magánhangzók: ▷e-eEredete: A Deme a Demeter név régi magyar becéző rövidüléséből önállósult férfinév.Becenevei: Demi, Demike,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷de Név vége: ▷er Magánhangzók: ▷e-e-eEredete: A Demeter férfinév a görög Démétriosz névből származik, a magyarba szláv közvetítéssel került. Jelentése: Démétérnek ajánlott.Becenevei: Deme, Döme, Demeterke, Demi, Demike, Metrecske,
Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷em Név vége: ▷ka Magánhangzók: ▷e-e-aEredete: Az Emeka férfinév afrikai igbo név, a Chukwuemeka név rövidüléséből származik. Jelentése: Isten jótéteménye, csodálatos, nagyszerű.Becenevei: Emi,Emike, Meka, Meki,
Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷em Név vége: ▷se Magánhangzók: ▷e-e-eEredete: Az Emese régi magyar női név, jelentése: anyácska, szoptató.Becenevei: Eme, Emeske, Emi,Emike, Mese, Mesi, Mesike,
Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷em Név vége: ▷il Magánhangzók: ▷e-iEredete: Az Emil férfinév a latin Aemilius nemzetségnévből ered. Jelentése: versengő, igyekvő.Becenevei: Emilke, Emi,Emike, Emici, Milke,
Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷em Név vége: ▷ma Magánhangzók: ▷e-aEredete: Az Emma germán eredetű női név. Egyik feltevés szerint alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből származik. Irmin a háború germán istene, vagy a zivatar démona. Nevének jelentése egyes források szerint: nagyság. Más feltevések szerint a germán hermion néptörzs nevéből ered. Az Emma egyben az Erm-, Irm- kezdetű nevek rövidülése is.Becenevei: Emi,Emike, Emmus, Emmuska, Emmi, Emmácska, Emmuci, Muci, Mucus,
Betűk száma: ▷3 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷em Név vége: ▷mő Magánhangzók: ▷e-őEredete: Emő az Emőke újabban kicsinyítőképző nélküli önállósult beceneve, egyben a név eredeti alakja.Becenevei: Emi,Emike, Emőke,
Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷em Név vége: ▷őd Magánhangzók: ▷e-őEredete: Az Emőd régi magyar személynév, a régi emik (szopik) ige származékának az emő (szopó) szónak a -d kicsinyítőképzős alakja. Jelentése: kis csecsemő. Más vélemények szerint a jelentése anyácskád, és csak a hangalakja miatt lett férfinév.Becenevei: Emő, Emőke, Emődke, Emi,Emike,
Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷em Név vége: ▷ke Magánhangzók: ▷e-ő-eEredete: Az Emőke női név régi magyar személynévből származik, az emő szó 19. századi felújítása -ke kicsinyítőképzővel. Jelentése: szopó, csecsemő.Becenevei: Emő, Emi,Emike, Enci, Encike,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷fr Név vége: ▷nt Magánhangzók: ▷e-oEredete: A Fremont francia eredetű férfinév, a jelentése: szabadság pártfogója.Becenevei: Fremontka, Fremi, Fremike, Monti, Montika,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷ge Név vége: ▷la Magánhangzók: ▷e-e-aEredete: A Gemella latin eredetű női név, a gemellus szó nőnemű párja. Jelentése: leány ikertestvér.Becenevei: Gemi, Gemike, Mella, Mellácska, Melli, Mellike,
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷re Név vége: ▷ény Magánhangzók: ▷e-éEredete: A Remény női név újabb keletű magyar névalkotás kicsinyítőképzős Reményke helyett.Becenevei: Reményke, Remi, Remike,
Betűk száma: ▷8 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷re Név vége: ▷ke Magánhangzók: ▷e-é-eEredete: A Reményke újabb keletű névalkotás a remény szóból, talán az orosz Nagyezsda fordításaként.Becenevei: Remény, Remi, Remike,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷sze Név vége: ▷re Magánhangzók: ▷e-e-eEredete: A Szemere régi magyar személynév, a szem kicsinyítőképzős származéka. Jelentése: szemecske.Becenevei: Szemi, Szemike,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷sze Név vége: ▷ke Magánhangzók: ▷e-ő-eEredete: A Szemőke magyar eredetű női név, a szem szóból -őke kicsinyítőképzővel alkotott név. Ebben a formájában újabb keletű de az Árpád-korban az alapszóból képzett nevek gyakoriak voltak.Becenevei: Szemi, Szemike, Szemő, Szemécske, Szemcsi, Szemcsike,