Betűk száma: ▷4 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Magas Név kezdete: ▷im Név vége: ▷re Magánhangzók: ▷i-eEredete: A Imre germán eredetű férfinév, az Amalrich, Emmerich névből származik. Az összetett név első eleme az Amal, gót királyi családra utal, és vélhetően az ősi germán "szorgalmas munkás" jelentésű szóból ered. A név második elemének jelentése "hatalmas uralkodó". A latin Emericus, Emmeric korábbi magyar alakváltozatai: Emrik, Emrih, Imreh. A 12. század végétől vannak adatok az Emericus, Emmeric írásbeli előfordulására. Más vélemények szerint I. István Henrik fiának neve alakult át Heinrichus > Henricus > Emericus formában. Jelentése: szorgalmas + hatalmas, uralkodó.Becenevei: Binci, Binkó, Imbi, Imbike, Imbrike, Imbrus, Imerka, Imi, Imike, Imci, Imici, Imri, Imrécske, Imrike, Imricskó, Imrika, Imris, Imriske, Imriskó, Imró, Imrő, Imrus, Imruska, Imrüs,Imrüske, Imus, Inci, Pinke, Pinkó,
