Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Mély Név kezdete: ▷ba Név vége: ▷ló Magánhangzók: ▷a-óEredete: A Balló férfinév az arameus eredetű Barnabás név régi magyar Ballabás alakváltozatának a becéző rövidülése. A Barnabás jelentése: a vigasztalás fia.Becenevei: Ballóka, Balli, Ballika, Ballus, Balluska,
Betűk száma: ▷7 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Mély Név kezdete: ▷ga Név vége: ▷usz Magánhangzók: ▷a-uEredete: A Gallusz férfinév a kelta, ír eredetű Gallo név latin Gallus formájából származik. Jelentése: gall férfi (az ilyen nevű néphez tartozó). A gallus szó a latinban egyébként kakast jelent.Becenevei: Galli, Gallika, Galló, Gallóka, Gallusz,
Betűk száma: ▷5 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Mély Név kezdete: ▷jo Név vége: ▷án Magánhangzók: ▷o-áEredete: A Jolán női név, irodalmi névalkotás. Dugonics András: Jólánka, Etelkának leánya című regényében (1803) szerepelt először. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány) név, vagy a görög Jolantha (jelentése: a viola virága) név, Jolanda, Jolánta magyarítása.Becenevei: Jolánka, Joli, Jolika, Jolka, Jolóka, Joci, Jocó, Jolka, Jolcsi, Jolcsika, Jolóka, Jocika, Jola, Lola,
Betűk száma: ▷3 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷le Név vége: ▷eó Magánhangzók: ▷e-óEredete: A Leó görög eredetű férfinév, a Leon rövidülése. Jelentése: oroszlán.Becenevei: Leóka,Lóka,
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷li Név vége: ▷an Magánhangzók: ▷i-i-aEredete: A Lilian angol eredetű női név, az Elizabeth becenevéből, illetve a Lili név továbbképzéséből alakult ki.Becenevei: Lili, Lilike, Lilka, Lilu, Liluka, Liló, Lilóka, Lilci, Lilcsi,
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷3 Hangrend: ▷Vegyes Név kezdete: ▷tu Név vége: ▷ió Magánhangzók: ▷u-i-óEredete: A Tullió latin eredetű olasz férfinév átvétele, a bizonytalan eredetű és jelentésű Tullius nemzetségnévből származik.Becenevei: Tulli, Tullika, Tuló, Tulóka, Tulcsi, Tulcsika,
Betűk száma: ▷6 Szótagszám: ▷2 Hangrend: ▷Mély Név kezdete: ▷zo Név vége: ▷án Magánhangzók: ▷o-áEredete: A Zoltán régi magyar személynév, az ótörök sultan, soltan (szultán) szóból származik (az sz > z hangváltozás oka, hogy a régi magyarban az sz hangot még a z betű jelölte, később pedig az íráskép alapján kezdték el z-vel ejteni). Jelentése: uralkodó, fejedelem. A szláv zlatan (jelentése: aranyból való) szóból való származtatása megalapozatlan.Becenevei: Zoli, Zolika, Zoltánka, Zozó, Zolti, Zoltika, Zotya, Zotyi, Zotyó, Zotyika, Zotyóka, Zola, Zolka, Zolkó, Zoló, Zolóka, Zolicska, Zolesz, Zolcsi, Zolcsika,